Mint a legtöbb betegség esetén, érdemes megvizsgálnunk, hogy a családban bármelyik ágon, felmenőink között ismert módon előfordult-e visszeresség, kötőszöveti „gyengeség”, krónikus vénás elégtelenség. Amennyiben ismert módon igen, próbáljunk meg életmódi változtatásokkal küzdeni azért, hogy minket ez a probléma lehetőség szerint minél kevésbé, vagy egyáltalán ne érintsen.

Közismert tény, hogy szervezetünkben a vénás vér a szív felé áramlik. Az álló testhelyzet, az ember „felegyenesedése” a szívirányú áramlás ellen ható tényező. A vénáinkban lévő billentyűk rendszere normális működés esetén megakadályozza az ellenirányú, azaz a láb felé történő visszaáramlást. Visszérbetegség esetén e billentyűk működése károsodik, a visszafelé áramló vér a vénás rendszerben tágulatokat okoz, melyek „csúnya” visszerek formájában mutatkoznak meg tartós károsodás esetén. A rendszeres állómunka ezt értelemszerűen rontja. A rendszeres ülőmunka a másik kockázat, itt a probléma az azonos ülő pozíció, a lábak keresztbe helyezése, mindkettő az ereket bizonyos mértékig elszorítja, ezáltal pangás alakul ki a lábban amely kedvez a visszeresség létrejöttének.

E két kockázati tényező szerepe számos betegségben közismert, a szív-érrendszeri betegségek esetén egyértelműen. Akár az artériás, akár a vénás érrendszeri „oldalon” alakul ki valamilyen eltérés, a dohányzás és az elhízás (és a vele járó mozgásszegény életmód) szerepe egyaránt kárhoztatható. Elkoptatott mondatok, de nagy nemzetközi vizsgálatokkal igazolt, hogy a dohányzás felfüggesztése, a testsúly csökkentése, és a rendszeresen végzett testmozgás előnyösen hat szív-érrendszeri betegségekben, így alkalmasint a láb vénás betegsége, a visszeresség esetén is.

A foglalkozásszerűen, vagy csak úrvezetőként folytatott gépkocsivezetés is számos kockázatot hordoz, részben a mozgásszegény életmód kapcsán. Az állandó autóban ülés, a hosszantartó ülőmunka éppoly kockázatos, mint az egész napos állóhelyzetben végzett munka. Itt a láb ereit leginkább az ülő pozíció miatt kialakuló vénás elszorítottság károsítja, a szív felé a vér nem tud kellőképpen visszaáramlani, a láb ereiben pang a vér, visszeresség alakul ki. Gépkocsivezetőknek fokozottan ajánlott az időnkénti testmozgás, a vénák elgyengülésének, kitágulásának lehetséges megakadályozására.

A visszeresség speciális problémaköre az aranyeresség kialakulása. A végbélben lévő vénák tágulata kapcsán kialakuló (belső és/vagy külső) aranyerek létrejötte számos igen kellemetlen helyzetet, fájdalmat eredményezhet. A székrekedésnek számos oka és tényezője van mint jól tudjuk. Egy bizonyos, hogy az aranyeresség kialakulását gyorsítja, és a már fennálló aranyerességet rontja, fokozódik a fájdalom, akut aranyeres rohamok alakulhatnak ki krónikus székrekedés esetén. A táplálkozás, diéta rendezésével, életmódi változtatásokkal, rostos ételek, kellően nagymennyiségű folyadék fogyasztásával, testmozgással is segíthetünk a székrekedésen. Ezáltal az aranyeresség kockázata mérsékelhető.

Hölgyek esetén a hormonális fogamzásgátlás, és néhány egyéb gyógyszer, valamint a terhesség időszaka és a változókor egyaránt kockázatot jelenthet a visszeresség kialakulása szempontjából. Terhesség idején a nyomásviszonyok is megváltoznak a magzat elhelyezkedése kapcsán: ha elszorulnak a medencei erek, a láb vénáiban pangás, ezt követően visszeresség jöhet létre. Az életkori változásoknál a vénák falának meggyengülése miatt alakulhat ki a visszeresség, a láb krónikus vénás elégtelensége.